Amikor a biztosítéktartó használatban van, amikor az áram átfolyik a vezetőn, bizonyos ellenállás lesz a vezetők között, így a vezető felmelegszik. A biztosítéktartó fűtőértéke a Q{{0}}.24I2RT képletet követi bizonyos mértékig, ahol T az a pillanat, amikor az áram átfolyik a vezetőn, R a vezető ellenállása, 0,24 egy állandó, Q pedig a fűtőérték.
Amikor a biztosítéktartó biztosítéka feszültség alá kerül, az olvadék hőmérséklete megemelkedik az áramátalakítás hője miatt. A normál üzemi áram vagy az engedélyezett túlterhelési áram terhelése során az áram által termelt és az olvadékon, héjon áthaladó hő A test és a környező környezet által kibocsátott hő fokozatosan egyensúlyba kerülhet.
Ha a biztosítéktartó hőleadási sebessége nem tud lépést tartani a fűtési sebességgel, a hő fokozatosan felhalmozódik az olvadékban, ami az olvadék hőmérsékletének emelkedését okozza. Amint a hőmérséklet eléri és meghaladja az olvadt anyag olvadáspontját, az elfolyósodik vagy elpárolog, majd megszakad. Az áram bekapcsolása biztonságos karbantartást jelent az áramkörre és az emberi szervezetre.
A biztosítéktartó elektromos funkciója az, hogy használat közben a biztosíték sorba van kötve az elektronikus áramkörben. Általában elvárás, hogy az ellenállása kicsi legyen. Ha az áramkör normál üzemben van, akkor ez csak egy huzalnak felel meg, amely hosszú ideig vezethető. Ha az elektromos áramkör áramellátás vagy külső zavar miatt ingadozik, akkor bizonyos tartományban ki kell bírnia a túlterhelést.
A biztosítéktartóban, amikor az áramkörben viszonylag nagy túlterhelési áram van, a biztosíték ekkor aktiválódik, és az áramkör biztonságát az áram megszakítása biztosítja. Ezért működésében két nagyon fontos működési paraméter lesz, mégpedig a névleges feszültség és a névleges áram. A biztosítéktartónak hatékonyan kell kiválasztania a megfelelő biztosítéktartót az áramkörének áramának és feszültségének megfelelően a használat során.